Kappadókia - Isztambul: 2:1

Egy rövidet írok - amolyan galériafrissítőset - most viszonylag sokat fotóztam. Volt egy jó Isztambul ralim a szállásomról a buszpályaudvarra a felpakolt géppel. Volt egy jó 11 órás buszutam Isztambulból Nevsehirbe, Göremébe, ahol az elmúlt napokat töltöttem. Volt három szuper napom Kappadókiában: nyugiban, kirándulósban, németeimmel találkozósban, útvonaltervezősben.

Reggeli kilátások a kempingből / Göreme

Ez a Kappadókia egészen különös hely. Néhány vulkán lerakta a port, a homokot, az megkeményedett, a víz, a szél és az eső pedig elintézte, hogy így nézzen ki, ahogy. A helyiek rákaptak anno, hogy egészen könnyen lehet háromszobás panellakásokat farigcsálni az oldalukba. Hát, itt ebből van a kerítés. Na meg persze hajmeresztő természeti alkotásokból: az egész vidék egy különös bolygó...

Jó itt - dzsungelharc után, a Red Valley-ből kifelé

Klassz itt lenni, bár az október itt már tényleg október (olyan 1000 m magasan vagyunk), az éjszakák hidegek. Fillérekért kempingezek, sátrazok, bizony elkel az aláöltözet éjszaka. Amint lemegy a nap, bumm, ott a cidri. Úgyhogy el is döntöttem, elég volt itt (bár egy hetet simán el lehetne kolbászolni még a környéken, bejárni az összes kis völgyet...), húzok délre. Majdnem nyílegyenesen - ugyanis kinéztem egy mászókát az Ala hegység oldalában, ahová felhúzom magam. Csak azt nem tudom, ott hogy lesz az éjszakázás, 2000 m környékén már komolyabb lehet a hideg. Nah, majd kiderül, erről a következő posztban írok.

Sarah és Matthias

Ó, igen, még valami. Újra találkoztam a német párossal - nagyon jó volt látni őket megint. Debrcenben és Sibiuban, Romániában találkoztunk és tekertünk fel a Transz-Fogarason, és most újra összefutottunk. Keményen nyomják, viszont néha beiktatnak 4-5 napos megálljokat - pl. itt, Göremében, Kappadókia közepén. Tetszik, ahogy csinálják. Mennek egy nagy kurflit Törökországban, majd novemberben elrepülnek Új-Zélandra három hónapra. Ötös.

Sima Kappadókia

Nálam a terv a következő: innen le a tengerhez, előtte egy kis Ala-hegyezés. Aztán végig a tengerparton nyugatra, majd fel a nyugati parton Izmirig, vagy akár vissza Isztambulba. Erre a kb. 1500-2000-2500 km-re van több, mint két hónapom, ami laza, kényelmes időtöltést és bicajozást is jelenthet, bár nem vagyok tisztában a török novemberek keménységével.

Mélyhomok

Ha lejár a török 90 napom, hogyan tovább, arról még nem döntöttem. Vannak tervek, de amíg nem lesz belőlük konkrétum, inkább nem írok róluk. Vízumokat kell hozzá intézni, repülőjegye(ke)t, oltásokat - mindezt az út széléről, Törökországból, ami nem könnyíti és gyorsítja meg a dolgot - örülök, ha nem lehetetleníti el. Írok, ha biztos lett, merre tovább. Addig is jó fotónézegetést (klikk a Galerin)!